Fesztivália

Gringo Sztár néven új zenekart alapított a Rapülők és a Jazz+Az egykori frontembere, Geszti Péter. A csapat július 15-én Siófokon tartja bemutatkozó koncertjét.

"A zenekar neve azért lett Gringo Sztár, mert egyrészt minden tiszteletem Ringo Starré, a Beatles egykori dobosáé, másrészt a gringo szó spanyol és portugál nyelvterületen fehér bőrű bevándorlót jelent, és ez is jelzi, visszavándoroltam a zene világába" - közölte Geszti Péter, aki 2005, a Rapülők egyetlen visszatérő koncertje óta csak háttéremberként vett részt a zenei életben.

Mint fogalmazott, a Gringo Sztár "kozmopuritán" zenét játszik, ami a reggae, a jazz, a rap, a pop, az elektronikus zene, a ska és a balkáni népzene egyvelegéből áll össze. A csapatban Geszti mellett két énekesnő, Gereben Zita és Sapszon Orsolya szerepel, a projekt zenei vezetője Erdélyi Péter, a Jazz+Az egykori billentyűse, aki először próbálja ki magát popzene szerzőjeként. A Gringo Sztár felállításában Fekete-Kovács Kornél is segédkezett, és zenét írt az együttesnek a Balkan Fanatik is.

Gereben Zita a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazzének szakán végzett, korábban énekelt például az Emil.RuleZ!-ben, és van egy saját jazzkvintettje is. Sapszon Orsolya zenészcsaládból származik, nagyapja, Sapszon Ferenc három évtizeden át volt a Magyar Rádió énekkarának karigazgatója, nagybátyja, ifjabb Sapszon Ferenc alapította a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolát. Orsolya a Kőbányai Zenei Stúdióba járt.

Geszti Péter elmondta, hogy a Gringo Sztár július 15-én a siófoki Coke Clubban tartja bemutatkozó koncertjét, és augusztus 8-án a Sziget fesztivál "mínusz egyedik" napján is fellép, amikor Geszti Péter és zenészbarátai, köztük az Első Emelet, a Rapülők, a Jazz+Az játszanak majd, és előadnak egy zenei egyveleget A dzsungel könyve című musicalből is.

A Gringo Sztár albuma várhatóan ősszel jelenik meg, a Télen-nyáron nyár című dal péntektől már hallható a rádióban.

NOL

Nemrég napvilágot látott a méltán hírhedt Tudósok zenekar legújabb albuma.

A magyar underground nagy klasszikusai, akik keserédes humorukról, súlyos eredetiségükről és sokszor arcon vágó kritikájukról ismertek, fennállásuk 25. évfordulóján egy igazi zenei csemegét tesznek közzé. A 14 vadonatúj dalból álló lemez a zenekar eddigi tevékenységének összegzéseként hallgatható, azonban kitűnő új szerzeményei a funk, a rock, a diszkó, a reggae, a blúz és még a metál vizeire is elvisznek.

A lemez címadó dala a világ vezető tudósainak a túlnépesedés problémájára adott válaszaiból űz viccet, amit a „megölhetlek/megölelhetlek” szójátékra épít, de hallhatunk itt pompás diszkó-regét a zenekar keletkezéséről, az Internacionálé legújabb változatát, a Nacionálét, valamint a vallomásszerű Bevándorló blúzt. Mellettük a nevettető Karalábé diszkót, a szétszerelhető nőt, mint legnagyobb találmányát bemutató Ezermester dalát, a Levetem a testem páratlanul zúzós rock sodrását, a Nincs időm című anti menedzser-himnuszt és még számos gyöngyszemet.

A lemez drMáriás a Tudósok történetét elmondó Nem élhetek Milošević nélkül című önéletrajzi regénye mellékleteként is hallgatható. A szerző örült szövegei és szaxofonjátéka mellett a Brains együttesből is ismert zenészek, Endei Dávid basszusgitáros és Jeli Gergely dobos nem csak kiváló és korszerű zenésztársai, hanem minden porcikájukkal együtt lüktetnek valamennyi számban.

Nem véletlen, hogy a Tudósok New York-tól Londonon át Berlinig és Moszkváig vitte a magyar underground jó hírét, amint azt legújabb lemezük is bizonyítja: a magyar zene máig egyik legkülönlegesebb, besorolhatatlan, egyszerre lázadó és szórakoztató, mindenekelőtt nagyon szerethető és táncolható zenéjét adják.

Geszti Péter lesz az idei, 19. Sziget mínusz egyedik napjának sztárja a Nagyszínpadon – jelentették be a fesztivál szervezői Budapesten.

Az augusztus 8-i, kétórás koncerten elsősorban Első Emelet-, Rapülők- és Jazz + AZ-dalok hangzanak majd el. A Sziget hivatalos programja 10-én kezdődik és 15-ig tart.

Gerendai Károly főszervező elmondta, új köntöst kap például a Nagyszínpad, szabadtéri nagyszínpad jut a rockműfajnak is, a több mint tízezer embernek helyet biztosító Partyarena és az A38/Wan2 sátor pedig akkora lesz, amekkorában „a filmeken a Boeing repülőket láthatjuk”. Az idén is megmaradnak a tavaly sikerrel debütált jegyformátumok, például a percalapú fesztiváljegy vagy az éjszakai, csökkentett árú tikett. 2011-ben teljesen készpénzmentessé válnak a Sziget szolgáltatásai: a fesztiválozók plasztikkártyával (esetenként karórával és telefonnal) fizethetnek mondjuk a pultoknál. Felállítanak egy úgynevezett Európa nagyszínpadot is, amelyen uniós országok helyi sztárjai lépnek majd fel. A Pop-Rock nagyszínpadon mások mellett Amy Winehouse, a Rise Against, a Good Charlotte, aWhite Lies, a Chemical Brothers, a Pulp és a Kasabian lép fel, a Világzenei Nagyszínpadon pedig az Oi Va Voi, a Ska Cubano, a Rotfront, a Csík Zenekar és Lajkó Félix is zenél.

A Sziget szervezői 50 millió forintot fizetnek a területhasználatért a Fővárosi Önkormányzatnak (Tarlós István főpolgármester először 2,5 milliárdot szeretett volna), s vállalták, hogy minimum 100 millió forint értékben adnak el (elsősorban) tömegközlekedési szolgáltatásokat a Sziget látogatóinak. Bár a megállapodás elvileg már körülbelül két hónapja megszületett, a szerződés szövegét módosítotani kellett, a végleges forma a következő közgyűlés alkalmával születhet meg.

Cs. I. Z.

Nem lesz szükség pénzre a május ötödikén kezdődő budapesti Pálinkafesztiválon. Ingyen persze egyetlen tökipompost és cent szilvát – amely pálinka az idei fesztivál főszereplője lesz a belvárosban – sem adnak majd, ugyanakkor a bankjegyekkel bizonyosan nem lehet majd fizetni a rendezvényen, sem ételért, sem pedig italért.

Az idei sziget legnagyobb sztárja Amy Winehouse lesz, továbbá a a létező összes zenei stílus felvonul a már megszokott multikulturális fesztiváltömeg mellett. Az idén készpénzmentes Sziget „hivatalos” programja augusztus 10-15-ig tart, de lesz mínusz egyedik és nulladik nap is.

Aligha lehetett szebb gesztus a magyar uniós elnökség idején, mint meghívni és fölléptetni 27 tagország szépíróit. Műveikkel együtt persze. Kétségkívül új fejezetet nyitott ezzel az elmúlt hét végén a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, aminek tovagyűrűző hatása lehet. Például abban, hogy az unió irodalma ezután együttesen is meg fog jelenni a világ különböző kulturális fórumain. És abban is, hogy a kezdeményezés még vonzóbb kulturális célponttá teszi Budapestet: Finnország és a skandináv államok máris bejelentették, jövőre közösen vállalnak könyvfesztiváli díszvendégséget a magyar fővárosban. Van további hozadéka is e jól kitalált gesztusnak. Még inkább ráirányította a hazai olvasók figyelmét a kortárs európai irodalomra, és kiugrási lehetőséget adott hazai kiadóknak. Például a L’Harmattan Karádi Éva gondozásában ez alkalomból indította meg több évre tervezett európai sorozatát (Valahol Európában), amelynek első négy kötete – a szlovén Drago Jancar, a luxemburgi Jean Portante, a lengyel Olga Tokarczuk és a francia Jean Rouaud egy-egy műve – a fesztiválra jelent meg, és fogyott. Akárcsak a világirodalmat hagyományosan pásztázó Európa Könyvkiadó több Enquist-, Saramago-, Pelevin- vagy Nabokov-kötete. Hosszan lehetne sorolni más kiadók hasonló munkáinak sikerét.

Ez itt már a múlt – int maga mögé Farkas István e-könyv-szakértő, aki magát némi szerénységgel civilként mutatja be a könyv jövőjéről szóló beszélgetésen. Odakint, az üvegen túl standok, zsibongó forgatag, könyveket böngésző látogatók. Könnyen lehet, hogy pár évtized múlva a budapesti könyvfesztivál elfér majd egy elektronikus olvasóban.

Nemcsak jó író a svéd Per Olov Enquist, nagyon bölcs is tud lenni. Különösen, ha Budapesten díszvendég.

A nemzetközi könyvfesztivál csütörtöki nyitó pódiumbeszélgetésén elhangzott egyik kérdésre – mi a véleménye a mai Magyarországról? (ami érdemi tudakozódás, hiszen nem először jár nálunk) –, lényegében annyit felelt, hogy az új magyar médiatörvény és alkotmány kapcsán vita van a svéd sajtóban a helyzet megítéléséről, de ő nem lát tisztán. Most majd valaki biztosan elmagyarázza itt, mi zajlik pontosan. Sommásan még hozzátette; Magyarország és Svédország egyaránt tagja az Európai Uniónak, de ettől még mindkét helyen meg kell küzdeni a szólásszabadságért.

Udvarias, ám nem semmitmondó válasz. Aztán Tarlós István főpolgármester, mielőtt átadta Enquistnek a Budapest Nagydíjat, hirtelen fölismerte, ő lehetne az a fölvilágosító „valaki”. Megnyugtatta az írót, magyarhon demokratikus ország, ahol az újságírók szabadon kifejthetik véleményüket, mindössze az a kötelezettségük, hogy válasszák külön a véleményeket a tényektől. Mire Enquist, megköszönve a kitüntetést, megjegyezte: reméli, igaz mindaz, amit most mondtak neki. Ezt lehetett érteni Esterházy Péter elhangzott huncutkodóan dicsérő laudációjára is, meg arra is, amit a főpolgármester mondott.

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál idei díszvendége különleges ország: az Európai Unió. A legmeglepőbb, hogy a sokszínű irodalmi élet bemutatása nem okoz különösebb nehézséget: a magyar kiadók folyamatosan szállítják a hazai közönségnek a nemes olvasnivalót.

Persze, tudom, mostanság nem is annyira az ízlés, mint inkább a pénztárca dönt arról, milyen könyvet vegyünk meg és mit kérjünk inkább kölcsön.

De: tételezzük fel, ha csak egy pillanatra is, hogy a lámpás szelleme meglepett minket egy kisebb összeggel (mondjuk 10-15 ezer forinttal), és ebbő l azt vihetünk haza, amit csak akarunk. Megpróbáltunk ilyen szemmel válogatni a könyvfesztivál újdonságai között. Nem volt könnyű: a seregszemlén az európai kortárs irodalom legjava mutatkozik be.

Michel Houellebecq új könyvét, amely tavaly megkapta a Franciaország legrangosabb irodalmi kitüntetésének számító Goncourt-díjat, biztos betenném a kosárba. Nem is az elismerés sznobsága miatt, hanem mert már az Elemi részecskék is igen izgalmas olvasmánynak bizonyult. A z ú j regény a beharangozó szerint egy rendőrségi nyomozás története, melyben a művészet, a pénz és az elérhetetlen szeretet fonódik össze. Egy lányregényben ez a giccs tuti receptje lenne, Houellebecqnél viszont, talán mondanom sem kell, mindez egészen másként fest. A regény Jed Martin, a Franciaország turisztikai térképeiről készített fotóival egyszeriben világhíressé váló képzőművész életét meséli el: tétova szerelmi próbálkozásait, építész apjával való nehézkes kapcsolatát, küzdelmeit a művészettel és a művészeti iparral.

Grendel Lajos új regényét akkor is megvenném, ha az egész szakma azt írná róla, hogy fércmű. Ő ugyanis az a szerző, akinek a gyengébb szövegei is fontosak, hát ha még csak a megszokott színvonalat hozza! A Kalligram gondozásában megjelent Négy hét az élet a számvetés regénye. Arról mesél a szerzőtő l megszokott ironikus, az önsajnálatot messzire űző hangnemben, ami a XX. század egyik legnagyobb tragédiája volt ebben a régióban: a magyar középosztály, a valódi, Márai-értelemben vett polgárság megszű nése. Mert ezzel egy egész világ tűnt el. A kiadó állítja: e regény megjelenése fordulatot jelent Grendel írói pályáján, és egyben a kortárs irodalom jelentős eseménye. Én ezt készséggel elhiszem neki, így a könyv máris bekerülhet a képzeletbeli kosárba.

Ha lehet, ne nézzük meg a fülszövegben a szerző fényképet. Kiégett emós nő nézne vissza ránk, aki valamikor goth metalt is játszott, de ma már inkább csak szelíden szurkálja magát. Miközben Sofi Oksanen a kortárs finn irodalom egyik legkelendőbb importcikke. Tavaly a Tisztogatás című regénye jelent meg a Scolar kiadónál, most pedig az irodalmi sikert meghozó Sztálin tehenei.Vad szexualitás, bulimia és a vasfüggöny mögötti történelem keveredik a vadóc írónő mű vében. Ráadásul ő az első nyugati író, aki egyszerre belülrő l s mégis kívülről ír a szovjet időkről.

Az Európa kiadó standját se hagyjuk ki idén. S bár Németországot nem Ingo Schulze képviseli az EU-s vendégek között, én mégis az ő novellafüzérét tenném a kosaramba. Schulze egyáltalán nem ismeretlen a magyar olvasók elő tt, így a regényei után már a rövidprózájával is ki lehet merészkedni a nagyon finnyás magyar piacra. A Mobil 13 története voltaképpen Boccaccio Dekameronját hangszereli át a mobiltelefonos korra, s ez olyan jól sikerült, hogy a kötetet a 2007-es lipcsei könyvvásár díjával jutalmazták.

PAPP SÁNDOR ZSIGMOND

Jóllehet, a könyvszakmát Európa szerte, különösen nálunk nem kényeztették el a tavalyi vásárlási adatok, mégis minden eddiginél gazdagabb programot kínál az idei, április 14-től 17-ig tartó XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a budai Millenáris Parkban.

Depressziós hangulatnak semmi nyoma. Hazai, határon túli magyar és külföldi kiadók szép számmal érkeznek – pavilonnal szerepel például Franciaország, Románia, Spanyolország, Kína és Szaúd-Arábia is–, százával kínálnak új kiadványt a standok. A magyar európai uniós elnökség alkalmából most díszvendég valamennyi tagállam, legalább egy-egy író képviseli mindegyiket.

Az egyéni díszvendég író a svéd Per Olov Enquist. Vele kezdődik a fesztivál a csütörtök délutáni pódiumbeszélgetésen, amely után Tarlós István főpolgármester kezéből veszi át a Budapest Nagydíjat. Esterházy Péter laudációját követően Réthelyi Miklós nemzeti erő forrás miniszter mond ünnepi köszöntőt, majd bemutatkoznak a díszvendég országok íróképviselői.

A pénteki tízórás kezdéstől a vasárnap esti hétórás zárásig igen sok érdekes ankét, könyvbemutató és dedikálás lesz a Millenáris Park valamennyi belső és külső terében. „Föllép” például a Márairól elnevezett hazai könyvkultúra-fejlesztő program; a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése; a nemrég elhunyt Ranschburg Jenő most induló életműsorozata; és bemutatkoznak a világhálón elérhető hazai digitális közgyűjtemények. Sok szó lesz az elektronikus könyvekről éppúgy, mint a könyvkiadás egyéb új lehetőségeiről.

A legfiatalabb olvasókat a Fogadó épületben várja könyvekkel és programokkal a Gyerek(b)irodalom. Először rendezik meg hazai diákcsoportok maskarás vetélkedését, amelyben kedvenc olvasmányfiguráikat láthatjuk. Ismét lesz Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja. A könyvfesztivál Születésnapi Irodalmi Szalonjában köszöntik a kerek születésnapjukat ünneplő magyar írókat. Kiosztják az Év Kiadója, az Év Vidéki é s Fővárosi Könyvesboltja díjakat.

Persze a legfontosabb, hogy az egész nem a szakmának szól, hanem mindenkinek. Igazi vásári forgatag lesz, ahol az 500 forintos belépőjegyet a standoknál könyvre lehet váltani.

VARSÁNYI GYULA

Az idei Titanic Nemzetközi Filmfesztivál hivatalos nyitófilmje A gyerekek jól vannak című, számos Oscar-, és Bafta-díj jelölést, illetve két Golden Globe-díjat is bezsebelt vígjátéka volt. Jó nyitánynak bizonyult az alkotás, hiszen egyszerre volt humoros, és elgondolkodtató, továbbá aktuális a meleg házasságok témáját illetően. Ezen felül a közönség is szerette.

A Budapesten forgatott, dán-magyar koprodukcióban készült Juan című film remek példa arra, hogy az opera műfaját lehet úgy is tálalni, hogy az ne csak a vájt fülű, magas kultúrát preferáló rétegeknek nyújtson szórakozást.

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivállal párhuzamosan április 14-17. között először kap helyet egy olyan újszerű programsorozat, a Margó Városi Irodalmi Fesztivál, amely szintén az irodalmat, az olvasást, a kultúrát népszerűsíti. Annyiban tér el a hagyományos könyvfesztiváltól, amennyiben más módszerrel és megközelítéssel, más közönségnek, más típusú programokkal igyekszik felkelteni az érdeklődést a kortárs magyar irodalom iránt.

Az állami támogatások súlyos megvonása ellenére az idén 18. alkalommal megrendezik Budapesten a Titanic Filmfesztivált április 8. és 16. között. A programkínálatban 20 ország 52 alkotása mellett szakmai kurzusok és közönségtalálkozók is szerepelnek. Túlnyomórészt olyan alkotásokat tekinthet meg a közönség, amelyeket Magyarországon nem forgalmaznak.